Hogy múlik az idő! Ki emlékszik már arra, hogy a Geuronet Bt., a 30 ezer forintos törzstőkéjű családi cégecske nyerte el az osztrák szövetségi vasút milliárdos sikerdíjszerződését? A cég adószámát épp a minap törölték, vélhetően nem fizette meg az adót, az osztrák tartományi bíróság pedig ugyancsak a közelmúltban felmentette – igaz, nem jogerősen – Gustav Poschalkót, az állami árufuvarozó vasúti cég akkori vezetőjét a hűtlen kezelés vádja alól. Úgy tűnik, a 2007–2008-ban nagy port felvert ügy elül, a szereplők pedig eltűnnek a nyilvánosság szeme elől. A következmények azonban még sokáig velünk maradnak. A MÁV egyetlen jövedelmező leányvállalata, a Cargo ma már az osztrák államvasút tulajdonában van. A MÁV megkapta – és el is költötte – a 102 milliárdos vételárat. A Geuronet Bt. és képviselője, a lobbista Gulya András pedig megkapta a 6,6 millió eurós, nagyjából kétmilliárd forintos sikerdíjat. Hogy a pénznek mi lett a sorsa, arról nincs tudomásunk.
Nem Gulya András az egyetlen, aki értékes tanácsokat adott a magyar piacon jó üzletet kereső külföldi nagyvállalatoknak. Éppen lapunk hozta nyilvánosságra, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök pénzt kapott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól. Két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban tanácsadói szerződések címén.
Tény, hogy Medgyessy ekkor már nem volt miniszterelnök, hazánk utazó nagyköveteként tevékenykedett. Medgyessy Péter utóbb elismerte, hogy üzletelt az Alstommal, de szerinte a dologban nem lehet semmi kivetnivalót találni. Másként vélekedett erről az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office), amely szerint az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban, így Magyarországon is. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal vélhetően korrupciót lepleztek.
Az Alstom-botrány kipattanása erősen emlékeztet arra, ami egy korábbi autóbusz-beszerzés kapcsán történt. Hírügynökségek tették közzé világszerte, hogy több mint 300 ezer eurót fizethettek ki kenőpénzként magyar kormánytisztviselőknek a Volánbusz egy buszvásárlási ügylete kapcsán. Ez abban a keresetben szerepelt, amelyet a Daimler német autógyár körüli vesztegetési botrányban nyújtott be az amerikai igazságügy-minisztérium. A Volánbusz 2005-ben 32 Mercedes buszt vásárolt. Az amerikai igazságügy-minisztérium szerint az üzlet nyélbe ütéséért hatalmas jutalékot ajánlottak fel a közbenjáróknak. A megvesztegetett 22 ország között Magyarország is szerepelt, a Daimlert idehaza képviselő EvoBus Hungária Kft. vett részt a Volánbusz 32 darabos busztenderében. Az Egyesült Államokban 2010 áprilisában peren kívüli egyezséggel zárult az ügy. Az egyezség szerint a Daimler 185 millió dollárt fizetett az amerikai igazságügy-minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek, továbbá német és orosz leányvállalata bűnösnek vallotta magát az amerikai törvények megsértésében.
A fenti három ügy több szempontból különbözik egymástól, de közös bennük, hogy a szocialista-liberális kormányzatok idején estek meg. Ezeknek a politikai erőknek a felfogásához mindig közel állt, hogy ha lehet, el kell adni az állami tulajdonban lévő cégeket, illetve lehetőség szerint olyan multinacionális cégektől kell nagy értékű eszközöket vásárolni, amelyek megtalálják a módját, hogy kifejezzék a hálájukat. A jelenlegi ellenzéki pártok gyakran gúnyolódnak, ha szóba kerül az „elmúlt nyolc év”, de mindaddig, amíg időről időre a szocialista-szabad demokrata kormányok idejéből származó korrupciógyanús ügyek esnek ki a szekrényből, nincs sem okuk, sem lehetőségük fanyalogni.