A közgazdász-politológus, egykori reformkommunista, a baloldal korábbi fő ideológusa a hírek szerint, Botka Lászlóval konspirálva, meggyőzte az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd elnökét, hogy fogjanak össze és építsék fel Szeged polgármesterét közös miniszterelnök-jelöltnek, ezzel együtt pedig szorítsák partvonalon kívülre Gyurcsány Ferencet.
Az elképzelés jónak tűnhetett, de a megvalósításba hiba csúszott. A mestertervbe ugyanis bevonták Niedermüller Pétert, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét is, akinek a párton belül kellett volna aláásnia Gyurcsány Ferenc hatalmát. A reménybeli belső ember azonban nem akarta megbuktatni elnökét, inkább két brüsszeli lazacos szendvics között elmesélte neki, mire készülnek ellenfelei.
A DK vezére évértékelőjében le is szedte a keresztvizet a baloldali „cselszövőkről” és „királycsinálókról”. Azt mondta, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd a hátuk mögött titkos tárgyalásokat folytat Botka Lászlóval és egy „királycsinálóval”. Utóbbit ő maga nem nevezte meg, de szóvivője a közösségi oldalán elárulta, hogy Lengyel Lászlóra utalt.
Beszédében Gyurcsány Ferenc határozottan üzent baloldali riválisainak: „Mi távol vagyunk a cselszövéstől, de ha így viselkedtek, előbb tesszük nélkületek rendbe az országot, mint ti nélkülünk.” A cselszövés azért nem áll annyira távol a DK elnökétől sem, erről Medgyessy Péter sokat tudna mesélni. Igaz, 2004-ben a miniszterelnök elleni sikeres puccshoz még csak trükkök százaira sem volt szüksége Gyurcsánynak, elegendőnek bizonyult a koalíciós partner SZDSZ asszisztálása.
Most viszont neki kell szembesülnie azzal, hogy egykori elv- és párttársai szeretnék kizárni őt az összefogásból. Elkerülhetetlennek látszik a kenyértörés a Gyurcsány-hívek és a volt miniszterelnök nélküli baloldalban gondolkodók között. Az időzítés viszont rendkívül szerencsétlen, mert a nyílt konfrontáció minimálisra csökkentheti a megegyezés esélyét a 2018-as választási együttműködésre, a közös miniszterelnök-jelölt állításra.
Ennyire talán 2014 óta nem állt még távol a baloldal az összefogástól. Korábban is lehetett tudni, hogy ez a harc legfeljebb csak elodázható, de megspórolni nem lehet. Gyurcsány Ferenc nem az a típus, aki önként félreáll, neki küldetéstudata van, mondhatni, megszállottan akarja a hatalmat, azt, hogy egyszer ismét dirigálhassa az országot. A bűncselekménygyanús körülmények között meggazdagodott, később a Sukoró-ügyben is odakozmált pártelnök mentális állapotára jellemző, hogy szavai szerint akár egyedül is leváltja és börtönbe küldi Orbán Viktort.
Mindezt egy olyan párt vezetőjeként mondja, amelynek támogatottsága éppen csak meghaladja a parlamenti küszöböt. Leírni azonban nem lehet sem őt, sem pártját, ma Gyurcsány Ferenc politikai realitás, bármennyire kényelmetlen is az MSZP-nek és a többi baloldali törpeformációnak.
Azok a baloldali politikusok, akik úgy gondolják, hogy a DK elnöke vállalhatatlan, vele képtelenség választást nyerni, későn ébredtek, elszámították magukat. Mielőtt győzelemben, kormányváltásban reménykednek, tisztázniuk kellene az erőviszonyokat egymás között. Miként bízhatná bárki az ország vezetését olyan politikusokra, akik képtelenek megegyezni, illetve nyílt verseny helyett egymás megpuccsolásán fáradoznak?
Gyurcsány Ferenc a korábbi sérelmeken rágódó ellenzékieknek adott egy jó tanácsot: „Budapesten már tízezer forintért lehet kapni remek pszichiátert, tessék elmenni hozzá.” Jellem- és erkölcsferdülés ellen azonban nincs orvosság, legfeljebb kinőni lehet.