Ebben a pillanatban még nem tudni, mi lesz a brit népszavazás kimenetele, kilépnek-e az unióból vagy sem – de hogy a voksolásnak sikerült kisebbfajta magyar belpolitikai hullámokat vetnie, az bizonyos.
Orbán Viktor ugyanis egész oldalas hirdetést tett közzé a Daily Mailben, a brit uniótársak figyelmébe ajánlva a bennmaradás előnyeit. Ezzel pedig sikerült megint olyan meglepőt produkálnia, amitől megállt a szocialista ész. Legalábbis Ujhelyi Istváné mindenképpen.
Az MSZP előretolt brüsszeli embere stréber populista módjára azt a huszonegymillió forintot sérelmezte, amibe a hirdetés listaáron került. Szerinte amúgy is olaj volt a tűzre az EU-szkeptikus orgánumban hirdetni.
Ujhelyi olyan Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut az eszébe (amióta pályája elején eltanácsolták a Fidesztől): a patás Orbán, aki mindent rosszul csinál, és teljességgel érthetetlen, mért jön ki mégis folyton jól ki belőle. Ujhelyi ott van Brüsszelben, de nem érti, mi történik körülötte: mi az, hogy Orbán a brit bennmaradás mellett érvel?
Jobb híján felszólította a kormányt: valljon színt, hogy „Magyarország részt vesz-e a Brexit után átalakuló és egységesebben működő Európai Unió létrehozásában, vagy inkább kimaradunk belőle, és ezzel lemondunk a közös fejlődésről és biztonságról”?
Ujhelyi megint fordítva ül a lovon: hazánk ugyanis benne van az unióban; nem kell bekéredzkednie. Huxitról szó sincs: Orbán épp amellett tör lándzsát, hogy London se kerüljön kívül. Ebben kétségkívül közrejátszik az is, hogy Cameron unión kívülre kerülésével Orbán az egyik legjobb szövetségesét veszítené el az EU megreformálásában.
Az EU megreformálása – Cameronnal vagy nélküle – ugyanis nem késhet soká: az unió nem csupán akut demokráciadeficittel küzd (legfőbb vezetőit nem választhatják meg közvetlenül az európai polgárok, mint ahogy az Amerikában a lehető legtermészetesebb), azonkívül szuicid megoldásokat alkalmazna a migránsválság kezelésében, és nem látszik felismerni az eminens érdekeit a szabadkereskedelmi tárgyalások dolgában sem. A farok csóválja a kutyát – ám erre nem az a megoldás, hogy küldjük az ebet a sintértelepre.
Ujhelyi kérdésfelvetése – akarunk-e kritika nélkül Junckerisztán polgárai lenni – buta és hamis. Buta és hamis persze Orbán beállítása is, akit EU-szkeptikusnak akarnak láttatni, holott csak másfajta uniót akar: a nemzetek Európáját. A végeredmény nem a magyar kormányfőn múlik, de kicsit azért mégis.
Talán néhány brit szavazópolgár eltűnődik, és nem indul dőlésnek a felállított dominósor: a britek után a dánok, a svédek, csupa nettó befizető…
A britmentesített unió pedig óhatatlanul úgy festene, hogy van Németország meg az ő csatolmányai és külbirtokai. Ujhelyinek ez nyilván megfelelne (csak kapja még picit az uniós millióit); Orbánnak nem. Most végre kitűnt, ki mit gondol Európáról.
„Csupán azért, mert bizonyos dolgokban nem értünk egyet Brüsszellel, még nem vagyunk Európa-ellenesek” – fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő is. Ami magyarul annyit tesz: a világ nem fekete-fehér, mint a szocialisták kobakjában. Ráadásul a brit elszakadáspártiak szemében Orbánnak sokkal nagyobb a hitele, mint Junckernek, Tusknak, Merkelnek vagy Hollande-nak. Ha képes valaki a kilépéspártiaktól szavazatokat szerezni Britanniában, az Cameron mellett bizony Orbán.
Hogy ez esetleg a magyar miniszterelnök kontinentális tekintélynövekedésével járhat együtt? Hát igen. Igazából ez fáj Ujhelyinek meg a többi politikai ellenlábasnak. Magyarország anyagilag és erkölcsileg is kifejezetten jól járna a Brexit meghiúsulásával, és igencsak kamatozó befektetésnek bizonyulna az a fránya huszonegymillió forint.
Az Orbán-féle hirdetésre pedig úgy emlékeznek majd a történetírók, mint egy üde leheletű mondatra a Brexit ellenében. Nevezzük talán Orbitnak.