A szóban forgó időszakban – 2006–2007-ben – éppen az MSZP–SZDSZ-koalíció volt kormányzati pozícióban és Demszky Gábor főpolgármesterrel az élen a balliberálisok irányították a fővárost is. Ennek a ténynek azért is van jelentősége, mert manapság az érintett politikai erők másról sem beszélnek, mint a kormányzati korrupcióról. Vajon mire gondolhattak a fővárosi vezetők és Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója, amikor széles mosollyal az arcukon aláírták a szerződést az Alstommal a metrókocsik beszerzésére?
Az a szó, hogy korrupció, biztosan nem jutott eszükbe, hiszen csak a megszokott gyakorlatot követték. A vád szerint a kenőpénzt tanácsadói díjnak álcázva, egy osztrák és egy dán cégen keresztül juttatták el a BKV-hoz. A közlekedési vállalat körül akkoriban hemzsegtek a korrupciógyanús ügyek, de idézhetjük Regőczi Miklóst, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettesét is, aki 2010-ben úgy fogalmazott: „Az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.”
A közelmúltban hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest. Bár ezzel még nem zárult le az eljárás, hiszen az ítélet nem jogerős, ettől függetlenül megállapítható, hogy a BKV körüli elszámoltatás elporladt az igazságszolgáltatás markában. Érthetetlen például, hogy Demszky Gábort meg sem hallgatták a Hagyó-perben.
Az ügyészség arra hivatkozott, hogy a volt főpolgármester kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Nehéz komolyan venni azt az érvelést, hogy egy főpolgármestert semmilyen felelősség nem terhel, de még egy kedélyes beszélgetésre sem érdemesíti őt a hatóság. Demszky egyébként nyugdíjas éveit tölti, legutóbb Kijevben bukkant fel, Vitalij Klicsko polgármester tanácsadójaként.
Az Alstomnak nem a metrókocsikkal kapcsolatos ügy volt az első próbálkozása. Erre utal Atkári János volt főpolgármester-helyettes 2011-ben, a Hagyó-ügyben tett tanúvallomása, amelyben a 2002-es, nagykörúti villamostenderről esik szó. Eszerint Demszky Gábor négyszemközt azt mondta Atkárinak, tudomására jutott – Mesterházy Ernő tanácsadón keresztül –, hogy a körúti villamostenderen aggályosnak mondható befolyásolási kísérlet történhetett. Mesterházy személye azért is érdekes, mert a Népszabadság cikke szerint Szilvásy Györggyel – a Gyurcsány-kormány titokminiszterével – is jó kapcsolatot ápolt, az SZDSZ berkeiben emiatt egyfajta védett személyként tekintettek rá.
Szintén a balliberális kormányzás idején történt a MÁV Cargo privatizációja, amelyért 1,9 milliárdos sikerdíjat kasszírozhatott egy jelentéktelennek tűnő betéti társaság. A cég vezetője, Gulya András, aki bizalmas viszonyt tartott fenn SZDSZ-es kormánytagokkal, de a Perfekt Tanácsadó Zrt. felügyelőbizottságának a tagja is volt, igaz, 2004–2007 között, miután Gyurcsány Ferenc 2002-ben eladta a társaságot az Erdős Ákos nagyvállalkozó tulajdonában lévő Láng Holdingnak. A vasúti társaság eladásának körülményeit korrupció gyanúja miatt az osztrák hatóságok is vizsgálták, de máig nem derült fény arra, hogy a sikerdíjból kik részesedhettek.
Emlékezetes, hogy az akkori koalíciós partnerek egymásról sem voltak jó véleménnyel, Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök egyenesen azt állította 2004-ben, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Manapság ellenzékből ugyanezt hangoztatják a Fidesz vezette kormányról. A súlyos csalások elleni brit hivatal feltárása most visszarántotta a valóságba azokat a politikusokat, akik úgy gondolják, hogy a hitelességet nem befolyásolják a múltbeli cselekedetek.
Az igazságszolgáltatás olyan, amilyen, de a politikai felelősség megkerülhetetlen.