A migránsbűnözésről lesz szó, ami a politikailag korrekt beszédben nem létező fogalom, de attól még súlyos valóság. Olyan, mint a no-go zóna, ami szintén nincs sehol, csak gombamód szaporodnak Európa országaiban az úgynevezett érzékeny területek, ahová a rendőr sem meri betenni a lábát.
Tény, hogy nem minden illegális bevándorló bűnöző. Annak érdekében, hogy balliberális honfitársaink is hajlandók legyenek belegondolni, mit is óhajtanak a nyakunkba zúdítani, tekintsünk el attól az egyébként egyáltalán nem elhanyagolható ténytől, hogy aki érvényes okmányok nélkül, netán hamis útlevéllel, embercsempészek segítségével, a határzárat megkerülve, megrongálva, a hatóságokat átverve érkezik az Európai Unió bármely országának területére, eleve bűncselekményt követ el.
Ne mentsük fel őket e tettük felelőssége alól, de ne is soroljuk a migránsbűnözés kategóriájába, tartsuk meg azt azoknak a gaztetteknek, amit már itt követnek el. A soraik közé vegyült terroristákat, kiképzett fiatal harcosokat kivéve alapvetően áldozatok ők, ostoba és gonosz politikusok, pénzemberek eszement döntéseinek az áldozatai. Ám nem feltétlenül ártatlan áldozatok.
A rendhez, viszonylagos nyugalomhoz szokott európai ember számára döbbenetes az a statisztika, amit például Holger Münch, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vezetője a Rheinische Post számára adott interjúban ismertetett az illegális bevándorlók által elkövetett bűncselekményekről. Ezek alapján 2014-től napjainkig közel félmillió esetben hajtották végre migránsok a lopás, rablás, a kábítószerrel visszaélés, a gyilkosság és az erőszak legkülönbözőbb variációit Németországban.
Észak-Rajna–Vesztfáliát nem számítva, mert ott csak idén ébredtek a polkorrektség mákonyából, és januártól nevezik néven a dolgokat, vagyis migránsbűnözésnek azt, ami az. Képzeljük el, mit mutatna ez a statisztika, ha az elmebeteg politikusok nem kényszerítenék annak meghamisítására a rendőröket, és a globális pénzhatalmat kiszolgáló lakájmédia, élén a Német Sajtótanáccsal, nem igyekezne elmismásolni az elkövetők állampolgárságát.
Álságos az az érvelés, miszerint létszámukat tekintve nem nagyobb az aránya az illegális bevándorlókhoz köthető eseteknek, mint általában a német bűnözés a teljes lakossághoz viszonyítva. Hiszen ha nem csődítik ide ellenőrizetlenül a többmilliós tömeget, amelyből félmillióról azt sem tudják, hol kószál, akkor egy sem történik meg abból a több százezer bűncselekményből, amelynek áldozatait egyáltalán nem vigasztalja, hogy a frissen érkezettek állítólag valamivel rendesebbek a korábban betolakodóknál.
Az osztrák adatok egyébként hasonlóak a némethez, és emelkedő tendenciát mutatnak, de miért lenne más a helyzet Olaszországban vagy Franciaországban. És akkor a terrorfenyegetettség drasztikus megnövekedése és a migráció közötti egyre nyilvánvalóbb összefüggésről még nem is ejtettünk egyetlen árva szót sem.
A balliberális bevándorláspártiak szerint kötelező kvóta sincs, nincs értelme vasárnap szavazni. Kvóta persze van, csak a politikailag korrekt idiotizmus áthelyezési programnak, szétosztási mechanizmusnak nevezi. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos épp szerdán lelkendezett azon, hogy az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésében, de szerinte a folyamatot még jobban fel kell gyorsítani.
Kétségünk ne legyen, ez a migránsbűnözés szétosztását is jelenti. Szerencsére a biztos azt is mondta, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják majd a magyar emberek népszavazáson kifejezett akaratát. Akkor minek nincs értelme, kedves otthonmaradók, érvénytelen voksokkal szórakozók?