Nem várt kellemes meglepetést mutatott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben, 2,6 százalékkal bővült. Az adatot azért lehet kedvezőbbnek is tekinteni, mert jócskán felülmúlta az elemzők várakozását. Sőt, most a borúsabb hangok is elhallgattak, hiszen az idei átlagos teljesítmény is jobb lehet a korábbi előrejelzéseknél.
Sokszor hallottuk a kormány kritikusaitól, hogy a magyar gazdaság kizárólag az uniós pénzeknek köszönheti a teljesítményét. Most ez az állítás is megbukott, hiszen a szóban forgó időszakban sem a várt mennyiségben sikerült becsatornázni a brüsszeli kassza pénzeit. Azaz: saját magunk is képesek vagyunk gyarapodni.
A kormány azt szeretné, hogy legalább három és öt százalék között bővüljön a gazdaság. A kérdés fontosságát jól mutatja, hogy ennek érdekében nemrégiben elindult egy háttérmunka a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, ahogy arról a Magyar Idők szombati számában nyilatkozott Varga Mihály tárcavezető. Bár a részletek még nem ismertek, azért azt lehet tudni, hogy a kabinet tovább szeretné emelni a foglalkoztatottak számát. Ez eddig sem ment rosszul, hiszen hat év alatt 600 ezer fővel nőtt a munkához jutók száma. Azt viszont tény, hogy foglalkoztatást terhelő járulékok mértéke magas, ezért előbb-utóbb lépni kell valamit. Természetesen úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a nyugdíj-, illetve az egészségügyi kassza. Ezért itt nyilván többütemű tehercsökkentésről lesz szó, de nyilván ezt is megvitatja a kormány, amely hamarosan egyeztetni fog a gazdaság és az adószakma szereplőivel.
Tény az is, hogy a magyar gazdaság jelentősen függ az autógyárak teljesítményétől. A nálunk működő nagy nemzetközi járműgyártók év eleji termelési átállása meg is látszott az előző negyedévi GDP-adaton. Ez azt is jelenti, hogy mindenképpen szélesíteni kell azt a bázist, amelyen a bővülés alapszik. A családi otthonteremtési kedvezménynek, valamint a későbbiekben ismét felfutó uniós támogatásoknak köszönhetően az építőipar nyilván újra magára fog találni. Emellett azonban több iparágat helyzetbe kellene hozni. Ilyen lehet például a gyógyszer- és vegyipar, de a turizmus fejlesztésében is van még bőven lehetőség.
Szerencsére a kormány azt is felismerte, hogy az ipar egyre inkább digitalizálódik, a korábbinál is nagyobb szerep hárul a kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ha itt nem tartjuk a lépést, akkor biztosan lemaradunk a versenyben. Tudja ezt a miniszterelnök is, nem véletlenül adta támogatását ahhoz, hogy Magyarország tesztpályát építsen az önvezető autók technológiai fejlesztéséhez.
Mindebből az látszik, hogy a kormány korántsem tétlenkedik, így vélhetően azoknak sem lesz igazuk, akik évek óta a gazdaság összeomlásáról és jelentős lassulásáról, már-már közelgő recesszióról prédikálnak.
Az is a cselekvést mutatja, hogy létrejön a stratégiai és a gazdasági kabinet. Ez utóbbi éppen holnap tartja első ülését. Lapunk azt is megtudta, hogy milyen témákról tárgyalnak majd. A nemzetgazdasági miniszter például azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a Brexit miatt a kontinensre települő, akár pénzügyi cégeket hazánkba csábítsunk. Mint látni, ötletekből nincs hiány, és ha csak egy részük megvalósul, máris sikerül több lábra állítani a gazdaságot, amelynek növekedési szerkezete már így is egyre egészségesebb képet mutat. Azt például már most el lehet mondani, hogy a 2010 előtti időkkel szemben nem hitelből növekszünk, a lakosság fogyasztását nem kölcsönök növelik. A személyi jövedelemadó pedig nálunk az egyik legalacsonyabb egész Európában.
Az a következő időszakban dől el, hogy mennyire lesz eredményes a két új kabinet munkája, amely a kormány döntéseit hivatott segíteni. Ha a változtatás sikeres lesz, abból a magyar gazdaság is profitálhat.