Hozzászokhattunk, hogy a gyermekszegénység és a gyermekéhezés ügye kiemelt kampánytémája a baloldalnak, ha a kormány bírálásáról van szó. Gyermeknap apropóján most sem mulasztották el emlékeztetni a társadalmat, hogy a magyar gyerekek közel fele él szegénységben, ami – mi mást is várhatnánk – az Orbán-kormány műve.
A Demokratikus Koalíció drámai hangvételű közleményben rótta fel a Fidesznek, hogy a kabinet a nélkülözés nemzedékét hozta létre Magyarországon, és egyúttal követelte, hogy a korábban „szégyenletesen elutasított”, a gyermekéhezés felszámolására létrehozott Nemzeti Minimum javaslatot saját kezűleg nyújtsa be újra és most szavazza is meg. A megrendítő, ám annál szűkszavúbb kiáltványban Gréczy Zsolt, a párt szóvivője ugyan „morális kötelességnek” érezte, hogy szembenézzünk a szomorú tényekkel a gyermekszegénységet illetően, néhány intézkedésről mégis elfelejtett említést tenni.
Ma Magyarországon Európában egyedülálló módon a kisgyermekek 90 százaléka naponta háromszor tud étkezni az állam pénzén. Az Orbán-kormány ingyenessé tette a bölcsődei és óvodai étkezést, így a legkisebb gyermekeknél 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenes étkezésben részesülők száma. Míg 2010-ben a szociális étkeztetésben részt vevő bölcsődések aránya 14 százalék volt, addig 2015-ben 71 százalékra emelkedett, az óvodában pedig ez idő alatt az ingyenesen étkező gyerekek aránya 28-ról 75 százalékra nőtt. Ettől az évtől már minden iskolai tanítási szünetben kötelező az önkormányzatok számára a rászoruló gyermekek napi egyszeri ingyenes étkeztetésének megszervezése, és a gyermekétkeztetési program finanszírozására a jövő évi költségvetésben az ideinél 2,2 milliárddal többet, 74 milliárd forintot szán a kormány.
Ezenkívül a családok segítése érdekében a kabinet tavaly szeptember 1-jétől bevezette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, így a gyermekek a lehető legkorábban megfelelő fejlesztésben, nevelésben tudnak részesülni. Az intézkedés másik célja az volt, hogy az édesanyák vissza tudjanak térni munkahelyükre, és akár részidőben is újra dolgozhassanak, ha szeretnének. Ugyanezt a célt szolgálja a kormány által bevezetett gyed extra, amely ettől az évtől lehetővé teszi, hogy már a gyerek hat hónapos kora után visszatérhessen a szülő a munkába, miközben nem esik el a családtámogatásoktól sem. Szintén a családok megerősítésére irányult a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése, amivel azt szeretnék elérni, hogy a több gyermek vállalása ne a család elszegényedését jelentse.
Persze ezek csak tüneti kezelések, a legtöbbet azzal tudja tenni a kormány, ha a szegénység okait próbálja felszámolni. Például munkahelyeket teremt, úgy irányítja a gazdaságot, hogy egyre több maradjon a dolgozóknál a fizetésből, s ebből egyre több mindent tudjanak vásárolni a nulla közeli infláció miatt.
Mindennek ellenére álságos lenne azt állítani, hogy nincs éhező és szegénységben élő gyermek Magyarországon. Ugyanakkor meglepő kijelentések ezek egy olyan párttól, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nem biztosította a szükséges forrást egy gyerekszegénység-ellenes program végrehajtásához. Maga Ferge Zsuzsa, a neves Széchenyi-díjas szociológus értékelte úgy a korábbi baloldali szegényügyi stratégiát, hogy 2008-ban hazánk volt az egyetlen válság sújtotta állam, amely semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen.
Ismerni a jót könnyebb, mint követni – Kölcsey Ferenc szavai jól jellemzik azt a hozzáállást, amelyet a baloldal a gyermekszegénység ügye kapcsán tanúsít. De ne várjunk mást, hiszen nincs új a nap alatt. A szegénység egy klasszikus, a kalapból mindig elővehető témájuk, és az is marad – hiába történnek egy jobboldali kormányzás alatt érdemi lépések a felszámolása érdekében.