2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
A Helyzet
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/ahelyzet/darazsfeszek-2542726/

Darázsfészek

Donald Trump megint olyan helyre nyúlt, ahová a méhész is csak vastag kesztyűvel szokott, de ezúttal még mélyebbre, mint a korábbiakban. A párizsi éghajlatvédelmi egyezség, az amerikai vízumlottó, az UNESCO-tagság – amelyeket egyre-másra mondott fel az amerikai elnök – mind smafu a mostani lépéséhez képest.

Nehéz túlbecsülni Jeruzsálem jelentőségét a világpolitikában. Vagy akár csak azt, mit jelent Izraelnek és a palesztinoknak. Az izraeli himnusz utolsó két sora azt mondja: „Szabad népnek lenni hazánkban / Cion és Jeruzsálem földjén”.

Az Arany Jeruzsálem pedig, amelyet Naomi Semer 1967-ben, a hatnapos háború idején írt, nemcsak világsláger, de afféle nem hivatalos himnusz is lett. Zsidó iskolákban – nem csak Izraelben – magától értetődő természetességgel tanítják, hogy Izrael 1967-ben felszabadította, nem pedig elfoglalta a várost. Egy izraelinek olyan egyértelmű, hogy Jeruzsálem a fővárosuk, mint nekünk az, hogy a miénk Budapest.

De Jeruzsálem nem csak Izraelé és nem csak a zsidóságé. Hanem a palesztinoké és a muszlimoké is – hogy a kereszténységre és szent helyeire most csak azért ne térjünk ki, mert nem részei nemzetközi konfliktusnak. Kevés olyasmi van, ami annyira egységesítené az arab és a muszlim világot, mint al-Kudsz, azaz – arabul – Jeruzsálem, figyelmeztetnek diplomaták.

Al-Kudsz: a vágyott palesztin főváros, az arab-muszlim világ virtuális közepe. Al-Kudsz nevét viseli a többi közt emigráns újság, terrorszervezet, egyetem, palesztin rakéta, sőt tőzsde­index is. Persze a Jeruzsálemről elnevezett palesztin börzemutató Nábluszban mozog a grafikonon, hiszen az legalább palesztin terület, de vajon hányan akarnák fővárosuknak is Nábluszt? Mondjuk annyian, mint nálunk Budapest helyett Vácot.

Szélsőséges szervezetek máris intifádával, újabb palesztin felkeléssel fenyegetnek. Jeruzsálemben tört ki a legutóbbi két intifáda, és több ezer áldozatot követelt. Közhely, hogy nincs béke az olajfák alatt, de igaz. Most nem a robbantásos merényletek vannak soron, mint régebben, hanem a késeléses, gázolásos támadások, amelyekre egy-egy lepuffantott merénylő a válasz. Egy belátható időn belüli, átfogó izra­eli–palesztin békeegyezmény eddig is csak pislákoló remény volt, mostantól már annyi sem.

És maga a béke? Vagy legalábbis a nyugalom? Trump döntései mögött sokszor nehéz racionalitást keresni, de tegyünk mégis egy próbát. Feltétel nélkül Izrael mellé áll, legalább nem képmutató, nem állítja, hogy mennyire együttérez a palesztinokkal (nem érez), nem játssza el a semlegességet (nem az), nem tesz úgy, mintha hozna majd a Jézuska egy átmasnizott csomagban egy békeegyezményt (bocs gyerekek, de nem fog). Béke nem lehetséges – haladunk tovább e logika mentén –, hiszen az alapkérdéseknek nincs megoldásuk, az a megoldás, hogy nem lesz megoldás.

Az 1948-as palesztin menekültek (és leszármazottaik) nem térhetnek vissza őseik földjére, Ciszjordániából és Gázából nem lesz egybefüggő terület, az izraeli telepeket pedig nem fogja kiürí­teni senki. Marad az, ami most van. És mindenki kapott valamit Miku­lásra: Izrael szaloncukrot, a palesztinok virgácsot.

Fogós kérdés, hogy miért jó mindez Trumpnak otthon. Akar-e egyáltalán indulni a 2020-as elnökválasztáson? Jeruzsálem elismerése Amerikában kétféle szavazóbázisnak imponálhat, az evangéliumi keresztényeknek és a zsidóságnak.

Előbbiek már most is „Trump-ország” lelkes lakói, utóbbiak pedig Trump-szkeptikusak, és legnagyobb számban olyan államokban élnek (New York, Kalifornia), amelyek Trump számára így is, úgy is elérhetetlenek – velük, vagy nélkülük. Mindenesetre nagy politikai kísérlet vette kezdetét. Remélhetőleg véráldozat nélküli.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!