Valaki nyilvánvalóan téved. Ez esetben az is egyértelmű, hogy ki. A mostanában cukipolitikus képét mutatni akarók álltak a rossz oldalra, s ahelyett, hogy a magyar gazdák érdekét atombiztosan megvédő jogszabályt megszavazták volna, csinálták a cirkuszt. Így kerültek nagyjából egy platformra az MSZP-vel, amely párt tagjai a kettős állampolgárság idején 24 millió román állampolgárral riogattak, a Jobbik pedig a földtörvény kapcsán 510 millió külföldi földvásárlót emlegetett. Nos, egyikből sem lett semmi, megszületett viszont a helyben lakó termelőknek nagyon erős jogokat biztosító földtörvény.
A tisztánlátás érdekében emlékeztetni kell arra is, hogy 2014-ben lejárt volna a hazánknak adott moratórium, s mindenképp meg kellett volna nyitni a földpiacot a közösség állampolgárai előtt. Vagyis ha tovább húzzuk az időt, s nem fogadunk el egy kellően szigorú jogszabályt, akkor valóban beáramolhattak volna a külhoniak és a spekulánsok a magyar termőföldpiacra.
Mindez azért fontos, mert az új törvény elfogadása előtt hosszadalmas társadalmi vitát folytatott a kormány, és a javaslatok jó háromnegyedét beépítette a végleges változatba. Tehát a végszavazás akadályozása csak az időhúzást szolgálta volna.
A kérdés, hogy ezzel mégis kinek az érdekét szolgálta volna a Jobbik. Az idő múlásával egyértelművé vált, hogy a földtörvénnyel – a zsebszerződések elleni küzdelemtől kezdve az uniós agrárpénzek kiosztásának átszabásáig – a kormány minden lépésével a kis- és közepes gazdaságokat támogatta. Ez mára a birtokstruktúra átalakulásán is tetten érhető, hiszen jelentősen nőtt a kis- és közepes gazdaságok aránya.
Egyébként az új földtörvény az elővásárlási jogosultsággal teremti meg annak lehetőségét, hogy elsősorban helyben lakó földművesek vehessék meg a termőterületeket. Emellett az egyes adásvételek létrejöttéhez a földbizottságok jóváhagyása is szükséges, amelyek a helyi gazdálkodók érdekeit veszik figyelembe.
Tehát az a vád, miszerint most adják el a magyar földet a külföldieknek, teljesen abszurd. És éppen ez az a pont, amit az Európai Bizottság támad, mert Brüsszelben úgy vélik: hazánk túlzottan korlátozza a külföldiek földszerzési lehetőségét, vagyis ahogy ők fogalmaznak, a tőke szabad mozgását.
A zsebszerződések megszüntetését célzó intézkedés is szúrja az unió szemét, mert a bizottság szerint sértheti a határon átnyúló tevékenységet folytató „befektetők” jogait. E törvény alapján ugyanis a földhivatalok 2014. május 1-jétől törölhetik azokat a haszonélvezeti bejegyzéseket, amelyek a földvásárlás terén fennálló hazai korlátozások kijátszását szolgálják.
Vagyis a sógorék ezután már nem tarthatták fenn azokat a megállapodásaikat, amelyekkel megvették a termőföldet, majd a földpiac megnyitására várva, ideiglenesen csak haszonélvezeti jogot jegyeztettek be maguknak vagy strómanjaiknak.
Miután a magyar törvény legnagyobbrészt régi uniós tagállamokban alkalmazott gyakorlatokat vett át, és megfűszerezte azt kis magyar észjárással, szinte biztosra vehetjük, az unió bármely támadása kivédhető, hiszen ha kifogásolják az egyik fűszert, találunk egy másikat.
A lényeg, hogy a magyar föld nem jut a külföldiek kezére.