Az idő ismét hamar eldöntötte, mi igaz, és mi nem az. Két évvel ezelőtt még azt akarták elhitetni velünk Európa urai, hogy önmagunkba forduló, bezárkózó népség vagyunk, idegengyűlölő maradiak, akik lábbal tiporják a demokráciát, tagadják az alapvető emberi jogokat és értékeket.
Barbárságnak minősítették ugyanis, amikor nem égi adománynak, hanem átoknak neveztük az illegális bevándorlást, amelyet azonnal meg kívántunk állítani, és ennek érdekében műszaki határzárat – közkeletű nevén kerítést – építettünk Magyarország déli határán.
Amikor pedig a vonatkozó törvényeket is módosítottuk a hatékony védekezés érdekében, kétségbe vonták emberségünket és megpróbáltak kiírni bennünket a komolyan vehető nemzetek sorából. Az ország kormánypárti részét legalábbis.
Eltelt röpke két esztendő, és mintha mostanában oszladozna a lila köd Angela Merkel, Jean-Claude Juncker, de még a közben Merkel ellenfelévé vált Martin Shulz, az Európai Parlament egykori elnöke fejében is. Ma már mindhárman bőszen idézik Orbán Viktor oly sokat kritizált mondatait, miszerint Európa külső határait meg kell védeni, az illegális bevándorlást meg kell állítani.
A kerítést és hazánk bevándorláspolitikáját viszont továbbra is támadják, ami arra utal, hogy a feltehetően nagy dózisban fogyasztott politikai dizájnerdrogok hatása nem múlt még el maradéktalanul egyikőjüknél sem, ráadásul erőszakkal terjeszteni is akarják nálunk a mákonyt.
Józan ésszel felfoghatatlan, miért nem tudja megérteni jó néhány európai politikus, hogy az úgynevezett balkáni útvonalon hömpölygő emberáradatot képtelenség lett volna kerítés nélkül megállítani. Idehaza legalább azt hazudják a globalisták, hogy szerintük is vétek lenne lebontani a védművet.
Milyen elvetemült érdek tompítja el vajon azok agyát, akik nem képesek belátni, hogy semmi esély nincs szétválogatni az életét féltő menekültet, a jobb sorsra vágyó szerencselovagot és a terrorista állatot, ha ellenőrizetlen tömegek özönlenek törvénysértő módon az unió területére?
Hová tűnt az emberség azokból, akik cinikusan humanitárius segítségnyújtásnak próbálják beállítani a gazdag nyugati országok munkaerőgondjainak és demográfiai problémáinak ezt az aljas és hazug megoldási kísérletét?
Miféle szolidaritásról beszélnek azok az álszentek, akik elnézik a tengerbe fúló szerencsétlenek és a több ezer kilométert gyalogló ágrólszakadtak szenvedését, és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ne induljanak útnak?
A válaszok szép lassan kirajzolódnak az idő múlásával. Az eltelt két év alatt egyre világosabbá vált, ki az, aki hajlandó cselekedni is a megoldás érdekében, és ki az, aki csupán politikai manipuláció szándékával emelte be a szótárába a határvédelem kérdését.
Utóbbiak mind egy elhallgatott, de ma már letagadhatatlan terv végrehajtásán mesterkednek. A terv lényege az európai nemzetállamok felszámolása, majd az Európai Egyesült Államok létrehozása.
A végrehajtás eszközéül több millió migráns betelepítése szolgál minden tagországba, a felső korlát nélküli elosztási mechanizmus segítségével. Az így kialakuló, kevert népességű bevándorló országok identitás nélküli társadalmain már könnyedén keresztülverhetők lesznek azok a birodalmi törekvések, amelyek Juncker úr legutóbbi évértékelő beszédében egészen kifejlett formát öltöttek. Ennek a tervnek áll útjában a kerítés.
Azok kedvéért, akik szerint mindez képzelgés, szögezzük le: mi ezt hívjuk Soros-tervnek. Mert az említett eszközt ő írta le elsőként, és használatához nem kevés pénzt biztosít hálózatain keresztül. A soron következő nemzeti konzultáción erről mondhatunk véleményt. Minden külön értesítés nélkül…