2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért, Mercédesz napja
A Helyzet
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/ahelyzet/a-nagy-svindli-2170231/

A nagy svindli

Háború lesz? – kérdezi a zöldséges a vásárlótól, a postás a nyugdíjastól, az újságíró a szakértőtől. Mert belénk van kódolva, nagyon mélyen, a szívünkbe, hogy a háború egy nagyon rossz dolog, és félünk tőle, zsigerileg, hogy ismét olajzöld egyenruhás csapatok fognak masírozni az utcákon. Ízlelgetjük a szót, visszaidézzük az annyiszor látott filmjeleneteket, ahogy a halál elsöpri az életet, és nem akarjuk, hogy ez megtörténjen. Márpedig a hidrogénbomba nem játék. Arról még színes fotó is van, amikor felrobbant, és amikor ez megtörténik, akkor nem akarunk ott lenni. Vagyis pontosabban: sehol sem akarunk lenni.

Pedig a hidrogénbomba nem más, mint az atombomba, csak más elven működik, és ebből eddig is hatalmas mennyiséget tároltak különböző országok a titkos silóikban. No és persze a háború, hát nem mondhatjuk, hogy olyan békés korban élnénk, elég ahhoz megnézni a híradót, hogy a gyerekek sírjanak éjszaka. Észak-Korea rendkívül titokzatos ország, a rendszere átláthatatlan, és annyit lehet tudni róla, hogy az őrült diktátor, Kim Dzsong Un bármire képes, hiszen az őrült diktátorok ilyenek.

Ha viszont Észak-Koreát őrültek irányították volna, nem maradt volna fenn ilyen sokáig, és nem tudna összeállítani egy atombombát. Észak-Korea addig üti a vasat, amíg meleg, hiszen szá­mára nincs visszaút. Egypárti kommunista diktatúra, ahol a kormányzat kizárólag úgy tudja a nép morálját fenntartani, ha bebizonyítja, hogy az egész világ tőlük retteg. Ezt csinálta Kambodzsa a vörös khmerek idején, és ez volt a trükkje Albániának, az egymillió bunker hazájának.

A világnak pedig ez voltaképp megfelel. Amíg Kim csillogó és veszélyesnek kinéző, de egy komolyabb tűzijátéknál nagyobb kárt nem okozó játékszerekkel szórakoztatja magát és népét, addig nagy baj nincs. A baj akkor kezdődik, ha ezeket a fegyvereket használni is akarja, de erre azért figyelnek a fontos szereplők. Észak-Korea ugyanis jelen­legi helyzetében sokkal több hasznot hajt mindenkinek, mintha változna a világ. Kína számára a Phenjan jelentette fenyegetés azt jelenti, hogy Amerika kicsit le van kötve, az ország rejtélyessége miatt rá­adásul nem is tudni, mennyire.

Mindenesetre Kínának tiszta haszon, még úgy is, ha Peking nem feltétlenül örül annak, ha az ifjú Kim túlságosan is nagy zakót vesz magára, és az indokoltnál is harsányabban kiáltja a világ felé önnön veszélyességét. Amerika számára a régi szövetséges, Dél-Korea fontos, no meg Guam szigete, a flotta egyik bázisa és az 1953-as tűzszünet óta tartó status quo fenntartása.

Szép álom Korea újraegyesítése, de valójában ezt a koreaiakon kívül senki sem akarja. Egy egységes Korea túlságosan erős lenne katonailag, gazdaságilag ahhoz, hogy megzavarja a térséget, riválisa legyen több fontos szereplőnek, így sokkal jobban jár a világ, ha a megosztottság megmarad, és rettegünk a diktátor őrült tekintetétől és csillogó fegyvereitől.

Amíg azonban Phenjan szítja a feszültséget, a nagyhatalmak reagálnak, épp azért, mert senkinek sem engedhető meg, hogy mindenféle ellenőrzés és együttműködés nélkül eljusson a hidrogénbom­báig. Ha Észak-Korea megcsinálhatja, mi akadályozza meg a világ többi országát? Ráadásul úgy tűnik, hidrogénbombát építeni nem is olyan nehéz, Észak-Korea legalábbis nagyon gyorsan eljutott odáig, ha hihetünk az ottani tömegtájékoztatásnak.

De az a gyanúm, hogy ebben a helyzetben sem Phenjannak, sem Szöulnak, sem Tokiónak, sem Washingtonnak, sem Pekingnek nem szabad hinni, sőt Moszkva sem tökéletesen megbízható. De ha a nemzetközi sajtót megnézzük, egy ember boldog lehet: Kim Dzsong Un. Hiszen még a távoli Magyarországon is tőle fél a zöldséges.

Hirdetés

Kiemelt

Martin Schulz vádaskodni kezdett a bukás után

Botrányosnak nevezte Angela Merkel német kancellár választási kampányát Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) pártelnök a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a törvényhozásba bejutott pártok vezetőnek televíziós fórumán.

Poszt-trauma

Divatdiktátorok szeszélye vagy tudatos provokáció?

Ön felvenné ezeket a ruhadarabokat?

Az emberéletekkel igenis el kell számolni

Hány halott kell még a bevándorláspártiaknak?

A próféta lenyomta az angolokat

Muhammad a legnépszerűbb név Angliában.

Óriásplakátokkal számolja fel önmagát a Jobbik?

Jöhet a fél évig tartó mocskolódás 1100 óriásplakáton.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!