2017. június 24., szombat, Iván napja
A Helyzet, Bayer Zsolt
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/ahelyzet/a-kis-gomboc-1820461/

A kis gömböc

Egy szép napon a kis gömböc leugrott a budi faláról, ahová kitették száradni, és nekiindult a nagyvilágnak. Felfújta kicsike kis pofácskáját, „Hú, huhúúú, de mennyire nemzeti radikális kis gömböc vagyok én!” – mondta, és nekifogott dulifuli-mód nézni, ahogy egy rendes nemzeti radikális kis gömböchöz illik. Nézett dulifuli-mód a felfújt kicsike pofája mögül, varratott gárdamellénykét, oroszlánost, radikálisost, és megtanult egy csomó szót, hogy „csak a nemzet”, meg „pfuj, cigány”, meg „csúnya zsidó”, meg hogy „ki kell lépni az unióból”, és ezeket mondogatta, pattogtatta, úgy jött-ment, és a felfújt kicsike pofája meg a dulifuli nézése mögött egyszer csak elhitte, hogy ő lesz itten a főnök, de azonnal ám!

Aztán jött a választás, és nem ő lett a főnök. Ebből levonta a következtetést, hogy még ennél is sokkal jobban fel kell fújnia a kicsike kis pofácskáját, és még ennél is sokkal dulifulibban kell néznie, és nekifogott járőrözni a falucskákban, csösztetgette a cigányféléket, elégette a kék-csillagos zászlócskákat, és elhitte, most már tényleg ő lesz itt a nagyfőnök.

Aztán jöttek a választások, és szegény kis gömböc megint nem lett nagyfőnök. Ebből megint következtetéseket vont le, és megpróbálta lecserélni a dulifuli nézést cukimuki nézésre, ettől meg olyan lett a felfújt kicsi pofácskája, mint amikor a hiéna nyugtatgatja a gazellát, hogy nem fog fájni. És naftalinba tette a radikálisos gárdamellénykét, és elkezdett ártatlan, védekezésre képtelen kicsike kutyusokkal és cicusokkal fényképezkedni, akkor meg olyan nyájas lett , mint Csikatilo, az X polgártárs, amikor sötétedés után elindul a leánykollégium felé, kezében egy kalapáccsal. És új szavakat tanult a kis gömböc, szorgalmasan, hogy „Európai Unió”, meg „nem bántjuk a civil szervezeteket”, meg „nekünk végül is mindenki a barátunk”.

Aztán megtanulta a legfontosabbat, azt, hogy „korrupció! korrupció!”. És hamm! Elkezdett bekapkodni mindenfélét, ami elébe került.

Bekapkodta az állami támogatásokat, és szétosztogatta a haverok között. Így adott a kis gömböc sok-sok milliócska jó magyar forintot Matyóka Tamás autószerelőnek, hogy az írjon neki tanulmányokat például „A Jobbik politikai támogatottságának vizsgálata és a többi párttal való összehasonlítása” témakörben. Matyóka Tamás meg bevágta az olajos rongyot a műhely sarkába a pucér nős poszterek alá, és megírta, de megírta ám! És olyan jól sikerült, hogy hamar kellett írnia egyet arról is, milyen volt a magyar alumíniumipar privatizációja…

Így kapott be a kis gömböc úgy 1,1 milliárd forintocskát 2014-ben, hogy azok eltűnjenek a Matyóka Tamások műhelyeiben meg a párt­alapítványok és a pártsajtó labirintusaiban. Közben a kis gömböc egyre hangosabban ordította, hogy „Korrupció! korrupció!”, aztán eljött a nagy nap, és a kis gömböc minden eddiginél nagyobbra fújta a pofácskáját, és bekapta a legnagyobbat. A Lajost. Illetve Lajos kapta be a kis gömböcöt, de ezt nem lehetett mondani.

Lajos azt mondta inkább, hogy minden szimpátiája, a kis gömböc meg azt, hogy a Lajos szimpatikus, tépelődő ember, aztán vérfagyasztó „Korrupció, korrupció!” üvöltések közepette lepacsiztak egy jó kis plakátkampányt, amelyben semmi sem stimmel, leginkább az nem stimmel, hogy akkor mennyi is az annyi, bár a kis gömböc azzal védekezett, hogy ugyanannyi van a számlákon, mint a bevallásokban, ami igazán örvendetes, kár, hogy a bevallás nem stimmel. Ottan van hazudva. És érdekes az is, hogy a kis gömböc felfújt pofácskája mögül siránkozott a bankszövetségnél, hogy ő nem kap sehol se hitelt, de amikor megkérdezték tőle, hogy miből fizette a plakátokat, akkor azt mondta, hogy banki hitelből.

Itt tartunk most. A kis gömböc kicsit aggódik, hogy harmadszor se fog összejönni, de azért rendületlenül mondogatja az újonnan tanult szavakat felfújt pofácskával, és nézi, mit kaphat be, ameddig bekaphat egyáltalán.

Hirdetés

Kiemelt

Aleksandar Vucic: Szerbia a bátrak hazája

A beiktatáson részt vevő Orbán Viktor arra a kérdésre, milyen tanácsokat adna Vucicnak kijelentette: a szerb elnöknek nincs szüksége tanácsokra.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!